Aki színt tud vinni a játékba! - Pál Zsolt értékeli az Újpest FC-220Volt szezonját

24 éves játékosunk, Pál Zsolt 2006-ban, az Aramisban ismerkedett meg a futsal alapjaival, majd a Vasas és a MAFC érintésével került 2012 nyarán az Újpest FC-220Volthoz. A remek technikai képzettségű, jól cselező játékos az előző szezonban 10, 2013-14-ben 13 gólt szerzett az NB II-es bajnokságban. Idén különösen a rájátszásban volt elemében, hiszen 7 mérkőzésen 9 gólt lőtt. Ezúttal a vele készített szezonzáró interjút olvashatják honlapunkon.

- Véget ért a futsalszezon, az Újpest FC-220Volt a középmezőnyben végzett, te hogy emlékszel vissza az idényre?

- Elég zavarosan, mert sok minden történt a csapattal. Idény közben hol volt edzőnk, hol nem… másrészről a tömeges eltiltások miatt szinte teljesen lecserélődött a csapat. Olyan játékosok lettek mondhatni alapemberek, akik előtte cserék voltak, vagy még a keretbe se fértek be. Voltak olyan meccseink, ahol egész szépen tudtunk játszani, de általában azért nem ez volt a jellemző. Egyrészről a rájátszásban edző nélkül ez egyáltalán nem volt meglepő, másrészről nem feltétlenül a legerősebb focisokból áll a keretünk, és ezzel szerintem mindenki tisztában is van. Egyelőre egy teljesen amatőr klub vagyunk (mint a magyar futsal csapatok 90%-a), és a legtöbb, amit tehetünk, hogy alkotunk egy jó közösséget, segítjük egymást veszekedés nélkül és megpróbáljuk élvezni a játékot.

- 50%-os teljesítménnyel hoztuk az alapszakaszt, az előbb elmondottak fényében ez szerinted reális teljesítmény volt?

- Szerintem igen. Képes lenne jóval többre is ez a csapat, de mivel szétszórtak vagyunk, nem csoda, hogy teljesen változó volt a teljesítményünk.

- Te is azok közé tartoztál, aki az eltiltások után jutott inkább szerephez, majd sérülés miatt is hiányoztál, de a rájátszásra lendültél bele igazán. Minek köszönhető az ott szerzett 9 gólod?

- Nem hiszem, hogy lenne különleges oka. Talán kicsit felszabadultabban játszottam, mint előtte. Az elmúlt 1-2 évben eléggé lehiggadt a játékom. Előtte agresszívebben törekedtem a gólszerzésre, most már jobban szeretem szervezni a játékot és gólpasszokat adni.

- Többször is előfordult, hogy az első félidő után még vezettünk, mégis vereség lett a vége. Mi lehet ennek az oka?

- Ez nagyon egyszerű szerintem. Az első félidő előtt még nagyobb kedvvel mentünk ki a pályára, ezáltal hajtottunk is, bátran játszottunk. De aztán sajnos a hibák miatt elkezdődtek általában a veszekedések, és a félidőben legtöbbször vagy gyászos volt a hangulat, vagy indulatos, ami után persze nem volt nagy meglepetés, ha kedvtelenül játszott a legtöbb ember. Úgy meg ugyebár nehéz nyerni.

- Azt hiszem, azt elmondhatjuk, hogy ennek ellenére fejlődött a csapat az előző évhez képest. Mi kell ahhoz, hogy ugyanez az állomány előrébb tudjon még lépni a következő szezonban?

- Nyilván kéne egy edző a csapatnak, aki meg tudna 1-2 dolgot jól tanítani, ami pedig nagyon sokat dobna a teljesítményen az a nyugalom, és a higgadt rutinos játék

- Mi az a pozitívum, illetve negatívum, ami elsőként eszedbe jut az előző idényről?

 - Pozitívumként a rájátszásbeli foghíjas csapat első félidőkben mutatott játékát említeném. Negatívumként mindenképp a sok veszekedést kell, hogy mondjam.

- Többször is elmondtad már beszélgetéseink során, hogy téged leginkább a foci szeretete motivál. Van, vagy volt valaha azért célod a futsallal, vagy elsősorban csak azért csinálod, hogy jól érezd magad?

- Persze, régebben gyerekként nagy álmom volt, hogy egyszer válogatott legyek. Aztán később lehetett is volna rá lehetőségem, de inkább mást választottam, amit persze utólag megbántam. Most már csak a foci szeretete miatt játszok, ami azért nem jelenti azt, hogy ha a pályán vagyok, akkor nem akarok nyerni.

- Ki az, akinek a teljesítményét kiemelnéd az idényből?

- A legjobb teljesítményért járó Oscar díjat kapusunknak, Graeser Krisztiánnak adnám.