Pátrovics Attila: "Végre kezdjük futsalként játszani a futsalt"

patrovics_ved_gyongyos_ellen.jpg

Pátrovics Attila mindeddig 38 alkalommal ölthette magára az Újpest Futsal Club kapusszerelését tétmérkőzésen, ezzel pedig a legfoglalkoztatottabb játékos a két év során. A közönség egyik nagy kedvencével a Rába ETO elleni mérkőzésről, valamint a Gyöngyös ellen elvesztett pontokról beszélgettünk a csütörtöki edzés előtt. Kapusunk őszintén beszélt játékfilozófiájáról, és Magyar Gáborral való rivalizálásáról is.

– Pénteken a listavezető Rába ETO-t fogadjuk hazai pályán. Idegenben szoros csatában, 5-3-ra kaptunk ki, milyen meccsre számítasz most?
Biztosan remek hangulat lesz, kiemelt mérkőzés ez, ami biztos, hogy az átlagnál több szurkolót vonz majd ki a csarnokba, ami doppingol minket. Mindenki tudja milyen jó csapat a Győr, hogy milyen játékosok alkotják a keretét, és hogyan szerepeltek idáig. Nagyon sok hiányzónk van, sajnos szinte a teljes első sorunk kidőlt és ezzel a problémával már fordulók óta küzdünk. Abban biztos vagyok, hogy a csapat, amivel kiállunk majd pénteken, mindent el fog követni azért, hogy egy jó meccs kerekedjen ki az egészből, valami hasonló, mint az őszi mérkőzés volt. Tavasszal több olyan játékos is szerephez jutott, aki korábban viszonylag kevésszer, és a motiváltságukkal nem volt probléma.

– Hétfőn ez nem volt elég... Mi volt szerinted a Gyöngyös elleni vereség oka?
Furcsa meccs volt. Mindenképpen nyernünk kellett volna... A hajrában sajnos kiütközött a fáradtság, ami a rövid kispadból fakadt. Béla kiválása a kezdés előtt komoly veszteség volt, hiszen itt igazán tudott volna élni a rutinjával, mert nem egy futós csapat a Gyöngyös. Kevés olyan csapat van az élvonalban, amelyiknek annyira fekszik a stílusa számunkra, mint az övék. Kár, hogy ezt nem tudtuk bebizonyítani hazai közönség előtt.

Bár a csapat kikapott, talán ez volt az első olyan meccs tavasszal, ahol valóban azt játszotta a csapat, amit Jávor István szeretne látni.
Jól ment a gurigázás, megvoltak a forgások és valóban futsal elemekkel építkeztünk. De ezért nem osztanak pontot. Így inkább azt mondom, hogy játszottunk volna úgy, mint bármelyik kispályás csapat, csak nyertünk volna. Persze tudom, hogy hosszútávon csak úgy lehetünk igazán eredményesek, ha megtanuljuk a futsalt futsalként játszani. A legidegesítőbb az egészben az, hogy megint az utolsó percben kaptuk a gólt, ami megpecsételte a sorsunkat. Bosszantó dolog ez, ami nem először fordul elő velünk. Én egyértelműen a fáradtság számlájára merem írni a jelenséget. Ennek ellenére, úgy érzem, hogy a védekezésünkkel nincs nagy baj. Ezt jól mutatja a táblázat is, hiszen a Győr és Berettyóújfalu mögött, a legkevesebb gólt kaptuk a ligában.

Ebben azért neked is komoly szereped van...
Nem leszek álszerény, valóban akad dolgom a mérkőzéseken, de ennek csak örülök. Szeretek játszani, és sokkal jobban élvezem azokat a meccseket, ahol tényleg bravúrokat kell hoznom. A győzelmeket, s a sikert is csak úgy érzem igazán a magaménak, ha a csapat teljesítményéhez nekem is hozzá kellett tennem a részem. Ez sokkal nagyobb erőfelmérő, mint egy élcsapatban ötpercenként megfogni egy-egy kapu felé csorgó labdát. S ezt ne értse félre senki, mert aki eljut odáig, hogy Győrben, vagy Berettyóújfalun szerepeljen az már igenis letett valamit az asztalra. Nekem viszont szükségem van arra, hogy egy meccs közben meg kelljen dolgoznom a sikerért!

– A tavaszra új riválisod érkezett. Milyen a viszonyotok egymással?
Jó. Engem az érkezéséig sem kellett külön motiválni, de azzal, hogy Gábor csatlakozott a kerethez, ismét élesebbé vált a verseny a csapatba kerülésért. Jól tudunk együtt dolgozni, de mindkettőnknek az a célja, hogy a kapuban álljon. Nyílván nem örülök neki, amikor egy találkozót a kispadról kell végignéznem. Attól rosszabb érzést el sem tudok képzelni, mint kapusként padozni bármilyen meccsen. Mert mennél, védenél, és nyílván kapusposzton váltanak a legritkábban az edzők. A tavalyi szezont ezért is imádtam nagyon, hisz lényegében egyedül védtem végig a teljes idényt, és ezzel az érzéssel nem kellett szembesülnöm. Persze, a másik oldalon ott van, hogy ha Gábor áll a kapuba, akkor drukkolok azért, hogy jól menjen neki, mert pontosan tudom, egy jó kapusteljesítmény menyit tud számítani a győzelem kivívásában. Abban a korban vagyok, amikor az ember odafigyeléssel még képes komoly eredményeket elérni, hazudik, aki azt mondja, örül ilyenkor, ha más játszik helyette.