Torma László: "Örülök, hogy itt válthatom valóra az álmaim"

Csapatkapitányunk elárulta, hihetetlenül izgult az első mérkőzés előtt, ám amikor megkapta a karszalagot, minden bátortalanság elszállt belőle. Góljait a közelmúltban elhunyt nagymamájának ajánlja, aki odafentről is segíti, és szerinte az UTE ellen is győzni fogunk, mert jobb csapatunk van.
 

A kezdetektől...

„Itt születtem Újpesten, és nem felejtem el, hogy 10-11 évesen Széki Attilával, és még jónéhány újpesti sráccal fociztunk életre-halálra a grundon reggeltől-estig, minden áldott nap.”

„Amikor megalakult a klub, én már az elsők között itt voltam a csapatnál, de amikor a leigazolásra került a sor, akkor inkább maradtam a nagypályánál. De visszatértem! Mindig is hű voltam a csapataimhoz, összesen négy klubnál játszottam nagypályán. Aki ismer, tudja, milyen a mentalitásom, hogy gyűlölök kikapni, minden áron csak a győzelem érdekel. Nem számít az, hogy ki ügyesebb, ki képzettebb, ki gyorsabb, mert ezek gyakorlással elsajátíthatóak, csak az számít, hogy aki a pályán van, haljon meg a csapatért és a társaiért, hogy tegye oda a szívét.”

Az új csapat

”Valahogyan amikor elindult a toborzó itt nálunk, éreztem, hogy a mesternek tetszik, amit csinálok, hogy vállalom azt, amit sokan nem mernek. Ösztönzött és erőt adott, hogy kitűntem vagy húsz ember közül, és akkor sem azért, mert én voltam a legügyesebb, hanem mert elhatároztam, hogy valóra váltom az egyik álmom és bekerülök a csapatba, mert szimpatikus volt a játékfelfogás, amit ma is képviselünk. Az megint csak egy ösztönző plusz volt, hogy az Újpest Futsal csapatának a mezét húzhattam magamra. Örülök, hogy itt válthatom valóra az álmaim hétről-hétre a társaimmal, ha a jóisten is így akarja...”

”Emlékszem, és sokat is emlegetjük, amikor öten lépcsőztünk a Szusza Stadionban, és futottunk "haza" a csarnokba, de minden pillanat megérte! Elterjedt a hírünk, és csak jöttek az emberek, végigcsináltam az elejétől kezdve, nem adtuk fel mi páran, és úgy gondolom, hogy a később csatlakozott társaimmal ütőképes brigáddá érhetünk össze.”

„Szeretem a csapatomat, mert nagyon jó emberek vannak köztünk, és jól működnek a dolgok a háttérben. Klappol minden, már csak az eredményeknek kell jönni, de ez csak rajtunk áll…”

A csapatkapitányság

”Amikor elérkezett az első bajnoki mérkőzés furcsán éreztem magam, remegett a lábam mikor meghallottam kintről a dudaszókat, úgy éreztem, mint aki még nem látott labdát soha, pedig 20 éves létemre, legalább tíz éve benne vagyok a labdarúgás világában. Elkezdett hozzánk beszélni a mester, csak figyeltem rá, lehajtott fejjel hallgattam, egyszer csak szólt a tőle megszokott módon hogy "kisgyerek!", egyből tudtam, hogy nekem mondja, felkaptam a fejem és már előttem hevert a karszalag. Eddig a legszebb élményem ez volt itt Újpesten. Minden bátortalanságom el is szállt, mert tudtam, erősnek kell lennem, hiszen csapatkapitány révén száztíz százalékot kell nyújtanom!”

Az első meccs

”Nagyon jó mérkőzés volt, majdnem minden kijött a meccsen, amit gyakoroltunk. Természetesen nagyon nagy boldogság töltött el, hogy én szereztem a szezon első gólját, meg is hatódtam nagyon. Az égre mutattam, illetve a plafonra, mert a nagymamám jutott eszembe, akit nem rég vesztettem el, és minden gólom neki szól, mert érzem, hogy segít engem odafentről.”

A második forduló

”Biztos vagyok abban, hogy az UTE ellen is győzni fogunk, hétfőn láttam őket, jobb csapatunk van! Remélem, sokan kilátogatnak majd a mérkőzésre. Talán fölösleges is ragozni, milyen sokat számíthat.”