22. forduló: A döntetlent megérdemeltük volna

Hétfő este bő kerettel léptünk pályára az 1988 Déli FC ellen Soroksáron, de többen is fáradtan, munkából jövet, vagy éppen oda tartva szakítottak időt a mérkőzésre. Élvezetes, nagy iramú találkozón ismét csak egygólos vereséget szenvedtünk a piros-kékektől, ahogy ősszel is. Akárcsak az első mérkőzésen, ezúttal is rendkívül közel álltunk a pontszerzéshez. A hazai csapatnál több NB I-es Vasas futballista is pályára lépett ellenünk az élvonal pihenőnapja miatt (mint írtuk korábban a Déli FC a Vasas második csapata).

Az első félidőben óriási iramot diktáltak a hazaiak, de felvettük a kesztyűt, és csak 2-1-es vezetéssel vonulhattak pihenőre. A folytatásban már 4-1-re is elhúzott a Déli FC, de rermek öt percet produkálva sikerült egyenlítenünk, mégis egy szépen kijátszott támadást követően újra hátrányba kerültünk. Ezután hiába próbált meg mindent a csapat az egyenlítésért, sajnos nem tudtuk begyötörni az 5. gólunkat, pedig az utolsó percben emberhátrányban két lehetőségünk is adódott, azonban a hazaiak kapusa mindkétszer nagyot mentett. Így az őszi mérkőzéshez hasonlóan, ismét 5-4-es vereséget szenvedtünk! 

Góljainkat Vincze Dezső, Szabó Zsolt, Hornyák Ádám és Tóth Krisztián szerezték. Mindegyik gólunk parádés megmozdulások után született, ezek miatt érdemes a nézőknek futsal mérkőzésre járni. A találkozó krónikájához tartozik, hogy Zoufal Nándor vezetőedzőt a játékvezető a 30. percben a lelátóra küldte, majd az utolsó percben Tóth Krisztián a kiállítás sorsára jutott.