Sós László elnök: "Örülök, hogy belevágtunk!"

Elnöki összegző az első félévről az NB I-ben, a klub helyzetéről, a csapat szerepléséről, a keret változásairól, a játékvezetőkről, színvonalról, a légiósainkról, az egyenlő elbírálásról.

- Eltelt fél év az NB I-es bajnokságból, hogyan értékelné az elmúlt hónapokat?

- Tudtuk, hogy nagy fába vágtuk a fejszénket az NB I-el, de azt talán nem gondoltuk, hogy ilyen sok feladat lesz vele akár a csapat, akár a menedzsment szintjén. Ezzel együtt is örülök, hogy belevágtunk, mert rendkívül sok tapasztalatra tettünk szert, amelyeket remélem tudunk majd kamatoztatni a jövőben.

- A csapat szereplését milyennek értékeli?

- Vegyes gondolatok vannak bennem. A mutatott játékunk és az, hogy szinte minden mérkőzésen volt esélyünk pontszerzésre az mindenképpen várakozáson felüli. Ez az öröm azonban mégsem teljes, mert pontszámokat tekintve hiányérzetem van. Hiányolok néhány bravúrpontot, vagy győzelmet, amelyre volt esélyünk több meccsen is, és amelynek hiánya még sokba kerülhet a rájátszás helyezéseinek kialakulásánál. Legközelebb ehhez talán Veszprémben jártunk, de a Kecskemét elleni meccseken is adottak voltak a lehetőségek, vagy akár idegenben a Berettyó ellen is, ami nagy szó. A mérkőzések hajrája azonban általában kevésbé sikerült jól, talán ennek is köszönhető, hogy végül az alsóházi rájátszásra készülhetünk. Ez részben magyarázható volt a bajnokság eleji összeszokatlanságunknak, illetve a fiatalságnak is, hiszen a csapat átlag életkora 22-24, amely az egyik legfiatalabb a mezőnyben. Talán pont az a fajta higgadtság szükséges a mérkőzések végén, amely elsősorban az idősebb játékosokban van meg.

- Meglehetősen nagy mozgás történik a téli időszakban is, ez bele volt kalkulálva?

- Ez szükségszerű, főleg ha a fentieket figyelembe vesszük. December elején már összeültünk és tudtuk, hogy változásra lesz szükség, ha javulni akarunk tavaszra. Mindenképpen szükségünk volt rutinos játékosra is., így ezért is lépéseket tettünk. Azzal is tisztában voltunk, hogy távozókról is kell majd döntéseket hoznunk, ám az elmúlt időszak történései ezt csak megkönnyítették. 

- Mit lehet erről tudni pontosan?

- Nem szeretnék az új évben a nyilvánosság előtt azzal foglalkozni ki miben hol hibázott, csapaton belül ezt már megbeszéltük. Egy a fontos, hogy a jelenlévőkkel egy irányba húzzuk a szekeret.

- Mit jelenthet ez tavaszra? Mivel lenne elégedett?

- Az alsóházi rájátszás 1-2. helyének, tehát a bajnokság 6-7. helyének megszerzése reális cél kell, hogy legyen. Ha hátrébb végzünk, azt mindenképpen csalódásként élném meg, hiába vagyunk újoncok az NB I-ben. Állunk még a Magyar Kupában is, ott a Final four a sorsolás függvényében szintén elvárás, és ha ennek sikerül megfelelni, akkor egy kedvező sorsolással vérmesebb reményeink is lehetnek. Annak is nagyon örülnék, ha tavaszra már a nézők is visszajuthatnának a lelátóra, mert őszintén szólva nagyon hiányoznak, nélkülük nagyon nem ugyanazt az élményt nyújtják a mérkőzések, és az a kis bevételkiesés sem jön jól, amelyet miattuk nélkülöznünk kell.

- Mit gondol a bajnokságról, annak színvonaláról?

- Bár 10 éve rálátok a magyar futsalra, mégsem én vagyok ennek megítélésében a legkompetensebb személy. Mégis azt látom, hogy erősebb, mint a korábbi években, ez talán elsősorban a minőségi légiósoknak köszönhető. Óriási pozitívum, hogy a televízió mellénk, azaz a futsal mellé állt, a nézők hetente láthatnak igényes összefoglalókat a bajnoki meccsekről, illetve 1-1 élő közvetítéssel is segíti a sportág fejlődését a TV.

- Ha már szóba kerültek a légiósok, mit gondol a klub brazil játékosairól?

- Úgy érzem jól igazoltunk, ezt fél év távlatából már lehet látni. Kellett nekik is idő, hogy megszokják az itteni életvitelt. Komoly minőséget jelentenek, ez minden mérkőzésen látszódik, ugyanakkor még ők is fiatalok, le kell tisztulnia a játékuknak. Sajnos a hév sokszor elviszi őket, és azt érzékeljük, hogy ezáltal a többi csapathoz képest hátrányban vagyunk, elsősorban a játékvezetői ítéletek tekintetében, amely gátolja azt, hogy a csapat ki tudja bontakoztatni a tudását.

- Ez alatt mit ért pontosan?

- Ez egy hosszabb gondolat lesz, de belekezdek: sajnos erről negatívak a tapasztalataim. A játékvezetők túl sokszor mérlegelnek, és nem ugyanúgy ítélnek meg bizonyos szituációkat. Amíg vannak játékosok, akik a játékvezető arcába üvölthetnek büntetlenül trágár kifejezéseket, addig például a mi braziljaink egy kézlegyintésre is sárgát kapnak. Ez számunkra óriási hátrány. Örülnék, ha történne egységes megítélés és koncepció ezen szituációk megítélésében, bár gondolom papíron van, mégsem ezt érzékeljük.  Brazil, spanyol és cseh első osztályból igazoltunk játékosokat, azt gondolom ezek mind a magyar ligánál erősebb bajnokságok – még. Azért hoztuk ide őket, hogy növeljék a magyar bajnokság színvonalát és a hazai pontvadászat erősebb legyen. Ezáltal a magyar játékosok is erősebb ellenfelek ellen szerepelhetnek itthon és ebből a válogatott is profitálhat. Megtehettük volna azt is, hogy csak a rájátszásra igazolunk, de nem az a cél, hogy elvegetáljunk az NB I-ben. Ha azonban úgy fognak elmenni, hogy itt utálják a külföldieket, az ellenfél játékosai cigányozhatják, vagy majmozhatják őket büntetlenül, akkor el fogják vinni a rossz hírünket és egyre nehezebb lesz ilyen szintű játékosokat igazolni. Én aláírom, hogy újonc csapat vagyunk az NB I-ben – bár azt gondolom hoztunk egy jelentős vérfrissítést és alapvető figyelmet  a ligának, ezt talán nagyképűség nélkül mondhatom – de ezzel együtt minket is megillet az egyenlő elbírálás. Elég ha csak a legutóbbi derbire gondolunk vissza, ahol a braziljainkat folyamatosan faragták és provokálták az ellenfél játékosai, mégis tehették ezt büntetlenül, mert a játékvezetők nem torolták meg megfelelően. Ahogyan Büki Baltazár ámokfutását sem. Kész csoda, hogy nem okozott súlyos sérülést. Rossz látni, hogy a játékvezetők mennyire nem védik a Magyarországra csábított a miénknél komolyabb bajnokságokból érkező légiósainkat. Nálunk Lineker egy sima szabálytalanságért pár perc után sárgát kapott, Moreira a teljesen szabályos szerelése után kapott kézlegyintésért sárgát. Büki pedig majdnem eltörte Lineker lábát, amikor a labda már rég nem volt ott, ráadásul percek óta azt lehetett hallani a vendég kispadról, hogy állíttassuk ki valamelyiket. A sporiknak is hallaniuk kellett, mert a mi kispadunk is hallotta. Ezt követően a két büntetési tétel mégis ugyanazt a sárgát eredményezte. Azt például kevesen tudják, de kitört egy kis dulakodás a derbi után, ahol a ferencvárosi játékosok rasszista megnyilvánulásokkal illették a braziljainkat, a játékvezetők jelen voltak a szituációnál, mégsem került bele a jegyzőkönyvbe, mert ők ezt nem hallották. Ez elfogadhatatlan. Csak annyi került bele, hogy a kiállított Lineker visszament provokálni az ellenfél játékosait, ami egyszerűen nem igaz, ezt a videofelvételek is alátámasztják. Erre most két meccs eltiltást kapott. Hol itt az egyenlő elbírálás? Kicsit hosszúra nyúlt, nem is akartam ennyire részletesen belemenni, de úgy éreztem ennek most itt a helye, hogy nyilvánosságot kapjon. A jövőben ugyanis mindenkinek tanulnia kell ezekből, mert nem méltó a sportághoz. Minden klubvezető azon dolgozik ebben a nehéz helyzetben, hogy a csapata és klubja minél jobb, stabilabb legyen, ehhez mindössze egyenlő elbírálásokat kérünk.

Ha már a nehéz helyzet szóba került: A koronavírus mennyire befolyásolja az előzetes terveket?

Nagyban sajnos. Szezon elején több szponzor is jelezte, hogy számíthatunk rájuk, ám a mai napig ezeket nem sikerült aláírással nyugtázni. Emiatt is szükséges volt néhány költséget átcsoportosítani, a játékosok és a stáb pénzéből pedig költséget redukálni. Mindenki megértően fogadta ezeket a döntéseket, amiért köszönettel tartozunk. Van néhány ígéretesnek tűnő megbeszélés folyamatosan, ha ezek közül sikerül pozitívan zárulnia néhánynak akkor stabil lábakon lehetünk egy jó időre. Lejár a névadó szponzori szerződésünk is, abban is folynak az egyeztetések, ugyanakkor a 220Volt is jelezte, számíthatunk rájuk, de nyilván ez a mostani helyzet nem könnyíti meg a cégek lehetőségeit sem. Az a cél, hogy a csapat rentábilisan működni tudjon, az ha a tulajdonostársakkal mi nem keresünk belőle, azt mi elbírjuk, de legalább nullára ki kell hoznunk a költségeket ahhoz, hogy hosszú távon legyen létjogosultságunk. Ez csak komoly tőkével, szponzorral lehet. Ezen dolgozunk most. Az alapot azt gondolom leraktuk, a klubnak van, lett reklámértéke, ott vagyunk az élvonalban, a TV képernyői előtt az újságokban, és ha minden jól alakul a Magyar Kupa négyes döntőbe is odaérhetünk. Így talán joggal bízhatunk abban, hogy látnak majd lehetőséget bennünk. Néhány éve elindultunk tagdíjakat fizetve az NB II-es bajnokságban, ahonnan elértünk a jelenlegi szintre. Ez nagy dolog. Ez az én küldetésem, mi küldetésünk a menedzsmenttel, a csapatnak pedig az, hogy a lehető legtöbbet hozza ki magából, hogy Újpest és a lila-fehér szurkolók, akiknek nehéz a mostani helyzetben pozitívumokat találniuk végre kapjanak egy kis sikerélményt.