Szezonértékelés Zoufal Nándorral

Nehéz értékelni a hátunk mögött hagyott idényt, hisz balszerencsés körülmények között kiestünk az NB I-ből, mi mégis megpróbáljuk. Ezúttal házi-gólkirályunk, Zoufal Nándor szedte össze gondolatait az első élvonalbeli szezonnal kapcsolatban. Múlt, jelen és jövő, ahogyan azt az a játékos látja, aki a kezdetektől a csapat tagja, és szíve legmélyéig igazi lila.

- Mi volt a legnagyobb különbség az ősz és a tavasz közt? Minek köszönhető, hogy így alakult az idény?

- A tavasz és az ősz között a legnagyobb különbség egyértelműen a csapat létszámának drasztikus csökkenése volt. Így már nem tudtunk edzésmunkát végezni, mert átlagban hatan voltunk a tréningeken, ami egy kis egymás közötti játszadozáson kívül másra nem elég. Várható volt sajnos, hogy a teljesítményünk is vissza fog esni a mérkőzéseken.

- Mennyire nyomta rá a bélyegét az öltöző hangulatára, az, hogy szezon közben csak úgy „eltűnt” pár játékos?

- Sok csapatban játszottam már, de olyan még egyikben sem fordult elő, hogy év közben fogja magát 3 meghatározó játékos és többet nem jelentkezik játékra. Volt, aki megértette őket a csapatból volt aki nem. Én személy szerint óriásit csalódtam bennük, mert a csapat többi játékosát és edzőjét nagyon nehéz helyzetbe hozták hisz a legfontosabb, a Ferencváros elleni meccs előtt hagytak itt minket, amikor még nem volt biztos matematikailag, hogy a 8-ban vagyunk és az is kiderült, hogy új játékosokat már a szabályok szerint nem is igazolhattunk. Egymást követték a vereségek, ami a hangulatnak sem tett jót!

- Hol fogyott el végleg a szerencsénk? Minek köszönhető az, hogy kicsúsztunk az első nyolcból?

- A tavaszi első fordulóban már éreztük, hogy megfordult a szerencse, hiszen 10 mp-cel a vége előtt kaptunk gólt. Fontos meccseken kaptunk gólt az utolsó percben volt, amikor a játékvezetők tévedtek a mi kárunkra és az utolsó forduló "meglepetései" sem nekünk kedveztek. Ez így már sok volt ennek a csapatnak.

- Szerinted, mik voltak a Csömör elleni rájátszás kulcspontjai? Hol úszott el a továbbbujtás?

- A Csömörrel kerültünk össze, aminek én nem örültem annyira, mert jól ismert minket az ellenfél. 4 volt játékosunk is oda távozott, akik minket is erősíthettek volna akár tavasszal. Az első mérkőzésünk vereséggel végződött, ami azért volt fájó, mert mindkét csapat gyengén játszott, és azt egy közepes teljesítménnyel, helyzetkihasználással be lehetett volna húzni. A második meccsen megérdemelt különbséggel szinte lemostuk őket a pályáról… Ekkor azt hittem ez lesz a párharc fordulópontja, mert egy ilyen vereséget nem könnyű kiheverni úgy, hogy három nap múlva újra játszani kell. A harmadik meccsen ismét egy gyengébb teljesítményt láthattunk a csapatoktól, de a vége előtt három másodperccel sikerült megnyerni. A negyedik és az ötödik mérkőzésen nagyon sok olyan gólt kaptunk, ami elkerülhető lett volna, és ez sajnos azt jelentette, hogy kiestünk…

- Milyen a viszonyod a szurkolókkal? Az idén során milyen emlékeket szereztél?

- Először is nagyon köszönöm a csapat nevében szurkolóknak a bíztatást, amit egész évben kaptunk. Én többször találkoztam velük nagypályás mérkőzéseken, és akkor sem felejtettek el sok sikert kívánni! Rendes embereket ismertem meg bennük, akiknek teljesen mindegy milyen sportág, ők mennek és szurkolnak az Újpestnek, mert ez az életük! Remélem, jövőre meghálálja a csapat a fáradozásukat! Megérdemelnék, hogy egy feljutással ajándékozzuk meg őket.

- Terveid a jövőben?

- Még nem tudom. Máshol nem szeretnék futsalozni csak Újpesten. A vezetőkkel még nem beszéltem a folytatásról. De nem titok, hogy olyan csapatban szeretnék játszani, amelyiknek reális esélye van feljutni az elsőosztályba. Jó lenne, ha több Újpest-érzelmű játékos alkotná a keretet, akik végigküzdik az évet a lila-fehér mezben.