Ahogy egy szurkolónk látja - az ujpest1885.hu írása!

Futsal mérkőzésen voltunk. Hosszú idő után először. A hétfői DVTK elleni hokigyőzelem után többen is felkerekedtünk, hogy megnézzük milyen az NB II dobogóján álló újpesti futsalcsapat. Az Újpest FC-220Volt a Dunakeszit fogadta a Budakalászi Sportcsarnokban. A Megyeri híd túloldalán az Auchan melletti kis parkolóban, közvetlenül a csarnok előtt parkoltunk le. Az első meglepetés itt ért bennünket, mert ekkor érkezett meg a dunakesziek busza. Nem, nem a csapaté! A szurkolóké! Mint kiderült ingyenes busz szállítja őket az idegenbeli mérkőzésekre!

Belépve az előcsarnokba, szemben fallabda pályák, balra a kézilabda csarnok, a falon a helyi férfi kézicsapat címerével (a Switelsky támogatja őket, vajon az újpesti focinak miért nincs ilyen szponzora?). A futsalcsapatnak van, ha nem is ilyen nagyságrendű! A 220Volt elektronikai áruház támogatja őket. A belépő 500 Ft, egy 20 év körüli csinos lány szedi, így szívesen veszünk mi is. 18 év alatt ingyenes, tombolahúzás is lesz, újpesti ajándéktárgyakat lehet nyerni az Újpest Fan Shop felajánlásával - mondja. Veszünk azt is 200 Ft-ért darabját. A késői kezdés ellenére sok gyerek, láthatóan élvezik, lila-fehér Joma mezben vannak, utánakérdezve kiderül, hogy a futsalosok utánpótláscsapataiban fociznak, nagypályán meg ki az Újpest FC-ben, ki az UTE-ban. Láthatóan jól megférnek együtt!

A terem nem túl nagy, az egyik oldalon 4 soros lelátóval. Összesen 3-400 ember férhet be kényelmesen. Vagyunk körülbelül 200-an, de a dobbal felszerelkezett vendégszurkolók ebből mintegy 50 embert kitesznek. A hangulat remek. Egyesével mutatják be a felsorakozott játékosokat, majd gyászszünet a repülőgépbalesetben elhunyt brazil focisták emlékére. És már jöhet is a meccs!

Egymásnak esnek a csapatok. A vendégek kicsit aktívabbak, kapusunknak, Szőczei Istvánnak nagyokat kell védenie, de megoldja. Egészen a félidő feléig. Ekkor megszerzi a vezetést a Dunakeszi. Nagy hangzavar, a vendégszurkolók ünneplik csapatukat. De nem sokáig! Szinte az ellentámadásból egyenlítünk. Mi is aktivizáljuk magunkat, zúg az „Újpest, Újpest!”. Ezután már bátrabban játszik a lila mezes gárda. Tényleg van köztük 1-2 nagyon ügyes spíler. Hogy nagypályán mire lennének képesek nem tudom, de itt a teremben néha remek dolgokat művelnek. Vannak sarokkal hátrarakott labdák, félpályás cselsorozatok, láthatóan tudatos figurák. És egy ilyenből megszerezzük a vezetést! Egy szögletkombinációt követően nem tudja lereagálni a védelem a passzokat, és a mozgásokat, és a hosszú kapufánál érkező 10-es mezben feszítő játékosunk, a rendkívül technikás Tóth Krisztián bepöcköli a labdát a hálóba. Láthatóan tudatos volt a 4 érintésből álló kombináció. És gólt is hozott! Már csak 16 másodperc van hátra a félidőből, amikor az ellenfél feláll a középkezdéshez. Gondoljuk el is indulunk a büféhez, már úgy sem történik semmi! Hisszük mi! Még a terem feléig sem jutunk el, labdát szerzünk, egy befutás középre, egy lőtt passz, egy befordulás, és gól! A dudaszó pillanatában már újra ott táncol a labda a vendégkapuban. 3-1-es vezetéssel mehetünk a szünetre, holott még 17 mp-el előbb döntetlenre állt a meccs! A hokin kívül más sportágban nehéz lenne ilyet összehozni!

Mire visszaérünk, már el is kezdődik a tombolahúzás. Értékes ajándékok: magyar válogatott, és újpesti szurkolói sálak, magyar válogatott szurkolói baseball-sapka, és Curtis könyv a nyeremények. Sajnos nincs szerencsénk! A lila sálakat a dunakeszis szurkolók nyerik, de legalább osszuk az igét feléjük is! Láthatóan örülnek neki!

A második félidő is izgalmas, változatos, még azt is meg merem kockáztatni, hogy magas színvonalú, bár nem sok futsalmeccset láttam. Szépít az ellenfél, majd beszorulunk. Kontrákkal próbálkozunk, de nem nagyon tudjuk megtartani a labdákat. Aztán megindulnánk egy labdaszerzés után, a nagypályás csapatban is megfordult Tóvizi Tamást visszahúzzák, de a bíró nem ítél semmit. Milyen ismerős, úgy látszik nem csak Kassai, vagy Andó-Szabó téved. Nagy a felháborodás a játékosok között, és a lelátón is. Az egyik játékosunk a cserepadról kap sárgát. Pedig annyira egyértelmű, hogy szabadrúgásnak, és kiállításnak kellett volna következnie. Lassan lehiggad a csapat, de néhány perc múlva Tóvizi is megkapja a sárgáját, még mindig az előző esetet emlegeti a játékvezetőnek. A vendégektől kijön a kapus is. Már 5-en rohamozzák a kapunkat, aztán egy lepattanó labda után ki is egyenlítenek. Kár érte, de nagyon érett!

A gól után új erőre kap az újpesti csapat, helyzeteket dolgozunk ki. Bejön az előző mérkőzések hőse, Czerman Márk is, és egy szép kombináció után helyzetbe is kerülünk, de a kapus nagyot véd, és a kipattanót pedig a kapufára vágjuk 1 perccel a vége előtt. Ez volt a meccslabda! Maradt az döntetlen, ami megfáradt nagypályás szurkolóként a 8 döntetlenünk után kudarc, de itt siker! Hiszen az egyik legjobb csapat ellen értük el úgy, hogy idegenben azért legyőztük őket!

Vége! Taps! A játékosok megköszönik a szurkolást! Kijönnek a lelátóra beszélgetni, igazán családias a hangulat! A tabellán maradnak a második helyen, mindössze egy pontra a listavezető Kecskemét mögött, de szoros a mezőny, mert utánuk következik a Dunakeszi, majd a pénteki ellenél, a Csömör 1-1 pont különbséggel.

Mi mindenesetre úgy döntünk, hogy kijövünk máskor is, megfogott minket a hangulat. Talán már pénteken Csömörre, a tavaly még NB I-es Rubeola FC elleni meccsre. Izgalmakban bizonyára ott sem lesz hiány, és állítólag messze földön híres a rántott húsos zsömléjük!